Helyek, ételek, érdekességek és csodák Nagy-Britanniából

Nagy-Britannia kincsei tőlem nektek

Nagy-Britannia kincsei tőlem nektek

Bournemouth - A végtelen tengerpart és a csodás parkok városa

2022. június 22. - Vankó Csilla

Nemrég 4 napot töltöttem Bournemouth-ban és környékén. Ahogy az írásaimból és a blog témájából is kiderül, szerintem én vagyok Nagy-Britannia egyik legnagyobb rajongója az egész világon. Ha nem utazhatok oda, akkor simán csak írok azokról a helyekről, ételekről és érdekességekről, amikre vágyom.

Most utaztam és ennek az élményét szeretném megosztani veletek.

Pár hete jött egy hírlevél a Ryanair-től néhány olcsó járatról. És köztük volt Bournemouth is. Tényleg nagyon olcsón. Egy-két ismerős lakik ott, imádom az angol tengerpartot, de Dorset-ben még nem jártam, ezért azt gondoltam, itt az alkalom, hogy megnézzem a környéket. Mégiscsak Anglia legkedveltebb dél tengerparti városa. Mary Shelley a Frankenstein írója is itt élt és még Christian Bale is itt járt általános iskolába.

Gyorsan megvettem a jegyet, foglaltam szállást (na az már nem volt olyan olcsó, pedig korántsem volt luxusszálló) és már indultam is. Életemben először egyedül mentem nyaralni, mert a gyerekeim és a barátaim nem osztoznak a britek iránti szerelmemben. Azt kell, hogy mondjam, hogy ez tényleg egy nagyon jó döntés volt. Oda mentem, azt csináltam, amit akartam és végig nyitott szívvel léteztem, amit a mások által hűvösnek mondott angolok is megláttak és nagy szeretettel fogadtak. Már a repülőn összebarátkoztam a mellettem ülő angol hölggyel, Ninával, aki szívesen lát, ha legközelebb a környéken járok és van egy cuki pónija, King.

Később majd írok róla részletesebben, de Christchurch-ben konkrétan mindenki rám köszönt, Bournemouth-ban pedig még ingyen is utazhattam a hop-on hop-off városnéző buszon. A Denewood Hotel tulaja, Alan (remélem olvassa az írást) az egyik legkedvesebb vendéglátó, akivel valaha találkoztam.

Szóval adott volt nettó 2 és fél napom, mert a repülő csütörtök délután 1 felé érkezett és vasárnap reggel már indultam is vissza. És én persze minden meg akartam nézni, mindent meg akartam kóstolni, ezért arra gondoltam, hogy készítek egy szigorú menetrendet és percre pontosan betartom. Aztán végül nem így csináltam. Elfoglaltam a szállást, letettem a csomagomat és elindultam toronyiránt. Most az első napomról írok. Külön írásban osztom majd meg veletek az Old Harry Rocks-nál töltött időmet és a Christchurch-be tett látogatásomat.

A szállásom Boscombe-ban volt, 5 percre Boscombe Beach-től és kb. 20 perc tengerparti sétára Bournemouth központjától. Boscombe Bournemouth külvárosa és nem mondanak túl sok jót róla. Este a központi részen sok a drogos és az örömlány. Az ott élő ismerős is azt mondta, hogy foglalhattam volna jobb helyre is szállodát. Szerencsére én ezekből semmit nem tapasztaltam, mert pár méterre laktam a tengertől és éjjel nem kóboroltam. Viszont az a séta reggelenként a Boscombe mólóhoz csodálatos volt. A mólót amúgy 1889-ben nyitották meg. És idén márciusban egy pasi állítólag UFO-t látott elszállni felette

Na de térjünk vissza tényekhez! Első nap nem volt verőfényes napsütés, de ez nem tartott vissza, hogy a tengerparti úton elsétáljak Bournemouth központjába. Ez a tengerparti sétány Sandbanks-től egészen Hengistbury Head-ig tart és körülbelül 10 mérföld (16 km) hosszú. Mivel teljesen sík, tökéletes rajta sétálni, bicajozni vagy rollerezni. Végig csodálatos homokos tengerpart, erős szél, ami vonzza a helyi kite szörfösöket.

Szuper látvány volt, hogy egy menő 30-as apuka gyűrte a szelet a vízben, az asszonyka a kisgyerekkel a partról figyelte. Néha kijött inni egyet és már ment is vissza. #familygoals

Sandbanks-ről egyébként azt érdemes tudni, hogy ez a legdrágább tengerparti település az Egyesült Királyságban. Sőt egy part melletti utca, a Panorama street, amiben összesen 13 ház áll, hivatalosan is a legdrágább tengerparti ingatlanszakasz a világon, 93 millió fontos (több, mint 43 milliárd forint) összértékkel.

Bournemouthban 4 szurdok (chine) van, ami köré rendeződtek a tengerparti települések: Alum, Middle, Durley and Boscombe. Én ez utóbbinál laktam.

A promenád, azaz tengerparti út mentén sorakoznak a híres Beach Hut-ok.

 

 

Ezek a kis méretű és korlátozott felszereltségű kis bungalók mára a brit tengerparti üdülőhelyek ikonjaivá váltak és az elsőket itt a Bournemouth-móló mindkét oldalán építették még 1909-ben.

A legrégebbi, 2359-es számú házikón most is ott van a tábla, ami felhívja erre a figyelmet.

A beach hut bérlésnek azóta is óriási kultúrája van. Állítólag az Egyesült Királyságban közel 20 ezer van belőlük, Bornemouthban több, mint 2 ezer. Az angolok kicsapják magukat a viskók elé napozni, gyerekzsúrokat, lánybúcsút tartanak és óriási az élet körülöttük. Van, akinek sajátja van, de sokan csak a nyári hónapokra vagy hetekre bérlik ki.

Léteznek már nagyobb méretű, komfortosabb, akár 6 fő elszállásolására is alkalmas, konyhával és fürdőszobával is felszerelt kis faházak is a parton, amit tutira kipróbálok egyszer, ha legközelebb erre járok. Mondjuk akár 1400 font (650 ezer forint) is lehet egy hétre, de felejthetetlen élmény, az biztos. Itt bérelhető.

Először nagyon meglepődtem, mert rajtam kívül nem sokan voltak a parton. Igaz, hogy csütörtök délután volt és nem sütött a nap, sőt egy kicsit az eső is szitált. Aztán szombaton, verőfényes napsütésben is megtettem ugyanezt a sétát, (sőt az egész napot a tengerpartnak szenteltem) és rendesen kirajzott a nép. Főleg a Bournemouth móló környékén már tömegek voltak. Igaz, hogy ekkor is még csak 20 fok volt erős széllel, de az alig totyogós kisgyerekek már ki-be rohangáltak a vízben. Gondoltam, ha ők, akkor én is kidobom a testem bikiniben. Egy kicsit fáztam, a homokot rám hordta az erős szél és egy kicsit lilára sültem. Ennek ellenére boldog voltam, hogy ott lehetek.

           

És a parton a Beach Hut étteremben elköltött ebéd egy kedvenc Pimm’s koktéllal, na meg egy pint ciderrel tökéletes volt. A ködös Albion érzést itt teljesen elfelejtheted. Görög tulaj és dolgozók, tökéletes kiszolgálás és óriási hangulat. 

        

A tengerparti séta után megérkeztem a Bournemouth Pier-hez, ami eredetileg 1856-ban épült. Az elejétől a végéig bejárhatod egy jelképes belépődíj ellenében. És ha bejutottál, több izgalmas programnak is részese lehetsz. Van egy Rock Reef nevű, egész évben, minden időjárásban outdoor kalandokat kínáló indoor activity park, ahol 28 féle tematikus mászófal van, meg mindenféle csúszkálós, mászós pálya és a legnagyobb attrakció a móló végéből a móló elejére érkező drótkötélpálya, ahol egyszerre 2 ember csúszhat le halált megvető bátorsággal. Na ezeket nem próbáltam ki. Viszont szintén a mólón található Key West étteremben ittam egy kávét. A menü is nagyon vonzó volt, de erre nem szerettem volna időt pocsékolni. A móló végében pedig van 2-3 körhinta a legkisebbek kedvéért.

         

A móló tövében, a parton lehet jegyet venni a Dorset Belle hajóra, ami körbevisz a Poole öbölben. Ezt csak szombaton, a napsütésben vállaltam be. A hajó a móló külső végéből indul. A hajókázás díja 10 font (4600 forint), de ebben már benne van a móló belépő díja is. Szóval, ha valaki a hajókázást is vállalja, akkor nem érdemes külön a mólóra bemenni. Az út maga 40 perc, de kevésbé látványos, mint amire számítottam. Csak egy aránylag kis kört megy. De az aznapi 20 kilométer gyaloglás után jól esett ücsörögni az imbolygó hajón és hallgatni a kommentárt a parti érdekességekről, a néha az arcomba csapódó vízzel.

A móló után szinte belebotlottam az Ocenarium Bournemouth bejáratába. Ezt a programot már itthon kinéztem, ezért mindenképp bementem. A helyszínen vettem jegyet, így 15 font (közel 7 ezer forint) volt, de lehetett volna online is, akkor csak 12 font (5.5 ezer forint).

Én látványosabb attrakcióra számítottam, de a szemerkélő esőben megfelelő program volt. Mindenesetre lehetőségem volt közelről megnézni egy rája hasát, meg néhány cápát és pingvineket etetés közben. 

Szintén még itt a kikötőben található az ’Upside down’ ház, ahova ha bemész mókásan megtapasztalhatod, ahogy minden a feje tetejére állt. Csak kívülről néztem meg. Szerettem volna minél több időt a szabadban tölteni. Itt megtudhatsz róla többet. A belépő amúgy 4.5 font, és nagyon jó Insta téma.

A partról Bournemouth városközpontba eljutni pár perc. A Bornemouth Square-ről indul a legtöbb busz, innen nyílik a shopping street. A város egyébként nagyon hasonlít más angol városokhoz. Imádok a Tescóban vagy a Boots-ban vásárolni és megnézni az új kollekciót a Primarktban vagy inni egy kávét a Pret a Mangerben. De, ami Bournemouthban megfogott a ’beachlife’-on kívűl, az a gyönyörű park, ami végigfut a városon. Három részből áll: Lower, Central and Upper Gardens. A három kert összesen 3 km-en keresztül terül el a városban. A móló és a városközpont között található a Lower Gardens. Lenyűgöző a kertépítészet, a növények és virágok sokasága, rengeteg színnel, illattal és textúrával. A látogatókra számos program is vár.  A Pine Walk zenekari stand zenéje, a madárház madarainak csiripelése, a minigolfpálya és nyáron egy művészeti kiállítás.